Teszi ezt annak ellenére, hogy még jó pár hétig nem szabad törött csípőjét és a sarkát terhelnie.  A  Daily Echonak az alábbiakat mondta:

„Mikor a palánk felé tartottam, már tudtam, hogy baj lesz. Magamnál voltam egész idő alatt és tudtam, hogy a lábammal valami nagyon rossz történt. Nem tudtam azonban, valójában mi történt. Tudtam, hogy valami eltört, de azt nem, hogy hol, csak úgy éreztem, mintha az egész lábam lángokban állna. A vállam egy kicsit sajgott, nem is igazán fájt, csak később a kórházban éreztem – nem semmi fájdalmam volt viszont a lábamban és a kórházba tartó út, úgy éreztem, mintha örökké tartana.

Kemény volt az első két hét a kórházban, mert nem tudtam mozogni és még soha nem voltam ilyen helyzetben korábban. A fájdalom és minden egyéb közepette arra gondoltam: Kizárt, hogy ezen újra keresztülmenjek, versenyezni…ez hülyeség. De ez, ahogyan megyek végig az utamon, már mind elmúlt. Mindenképpen folytatni szeretném. Hogy abbahagyom, arra körülbelül két percig gondoltam, és most már próbálom a dolgaimat szervezni a következő évre.

Ez az, amit szeretek csinálni, amit csinálni akartam, amikor még fiatal voltam, mielőtt még minden komoly és profi lett, ragaszkodom a motorversenyzéshez, általában ez minden, amit tudok és azt, hogy vissza akarok menni.

Nyilvánvaló, hogy a családom azt szeretné látni, hogy abbahagyom. Nem akarják, hogy bajom legyen, és ha már egyszer volt egy ilyen súlyos baleseted, akkor nehéz visszatérni oda, ahol voltál. De tavaly világbajnok voltam, ami mindig is szerettem volna lenni. Mindenkinek megvannak a maga sérülései, ez most nagy volt, azonban remélem ez nem olyasvalami, ami újra megtörténhet. Vissza akarok jutni a Grand Prix-ba.”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.