Múlthét szerdán, késő esti órákban indultunk el Debrecenből Prágába, Békés megyei,miskolci,debreceni salakmotor fanatikusokkal, hogy megtekintsük a 2013-as Monster Energy Speedway World Cup azaz Salakmotoros Csapatvilágbajnokság reményfutamát, és döntőjét. Egész éjszakán át tartó utunk végén, csütörtök reggel érkeztünk meg Prágába, ahol rövid keresés után megtaláltuk a szállodánkat. Mivel a szobát csak délután 2-től foglalhattuk el, így úgy gondoltuk megtekintjük a reményfutam hivatalos edzését, ami délben kezdődött. A gyors és jól szervezett tömegközlekedésnek köszönhetően a szállodánktól hamar a pálya környékére értünk, azonban a hely és a környék ismeretének hiányában gyorsan el is keveredtünk onnan. Végül a motorok zajának és a helyi buszsofőr segítségének köszönhetően megtaláltuk a pályát. Már mindenki nagyon lelkes volt, hogy láthatjuk Greg Hancockot vagy Darcy Wardot motorozni, erre közölte velünk a biztonsági őr és a pénztáros, hogy hiába van érvényes jegyünk a versenyre, az edzést nem tekinthetjük meg, és jegyet se válthatunk rá. Csalódottan körbejártuk a stadion környékét, majd visszamentünk a szállodába, ahol rövid pihenő után újra a stadion felé vettük az irányt. A stadionba belépve az a látvány fogadott minket, hogy alig vannak a stadionban, csak a Monster-es sátor és a sültkolbászok környékén volt csak egy kis mozgolódás. A Monster Energy sátrában, az általuk támogatott versenyzőktől Darcy Wardtól és Greg Hancocktól valamit a teljes amerikai csapattól lehetett aláírást kérni, közös képet csinálni. A sátorban remek volt a hangulat, külön dj pörgette a lemezeket, illetve ingyen energiaitalt is osztogattak. A verseny kezdetekor is csak kb 3000 néző tartózkodott a helyszínen, de nagyszerű versenyt láthattak. Minden futamban történt valami, fordulatos,izgalmas volt az egész verseny. Az angol szurkolók kitettek magukért, rengetegen voltak, és lelkesen skandálták azt, hogy „Tai Tai Woffinden”. Összegzésképpen az időjárás tökéletes volt, a verseny tökéletes volt és a kevés nézőszám ellenére a hangulat is remek volt a Markéta Stadionban. A verseny végén, találkoztunk a Monster Energy magyarországi képviselőjével, akitől megtudtuk, hogy másnap este lesz egy Speedway buli Prága egyik legjobb klubjában a Klub Lávkában, illetve azt is elmondta hogy a depókanyarban felépített vip részleg mögött lévő óriás graffitit is egy magyar srác készítette. Majd visszatértünk a szállodánkba, ahol végre kipihentük magunkat.

Pénteken Prága belvárosa felé vettük az irányt, megnéztük az Óvárost, ami nagyon szép, mindenkinek ajánlom, ha egyszer Prágában jár, ha teheti szánjon rá legalább egy napot a belvárosra, és a várra. A belvárosban felkerestük az esti buli helyszínét a Klub Lávkát, amit a Károly híd lábánál találtunk meg, egy gyöngyörű szép helyen. A több órás városnézés, gyaloglás után fáradtan visszatértünk a szállodánkba, ahol gyors zuhany után újra a belváros felé indultunk. Útközben azon tanakodtunk, vajon milyen lesz a buli, kik lesznek ott, lesznek e versenyzők és a versenyzők közül kik lesznek ott? Megérkeztünk a buli helyszínére, a Klub Lávkába, ahol 150 cseh koronáért jegyet váltottunk, majd bementünk. Bementünk, majd kimentünk a külső részre, ahol napközben építették a színpadot. Megdöbbentünk amikor láttuk, hogy rengetegen vannak, ott volt az összes versenyző, aki a szombati döntőben motorozott, valamit csapatvezetők,kommentátorok,és Tony Olsson a Grand Prix versenyigazgatója is, egyszóval mindenki. A buli elejéről kicsit elkéstünk, azonban nem maradtunk le semmiről. A csapatokat külön-külön felhívták a színpadra, tagjaikat bemutatták mint a versenyeken, óriási ováció fogadta az összes versenyzőt. Majd megkapták a másnapi mellszámukat, illetve interjút is készítettek a színpadon velük. Bemutatták mind a négy csapatot, majd leültették őket külön asztalokhoz, egy vip részlegre.

A színpadon egyébként ott volt a Világkupa, illetve mind a négy Monster Energy által készített kupa, ami teljesen egyforma volt csupán méretbe volt különböző. Érdekesség, hogy a legnagyobb, tehát az első helyezettnek járó Monsteres kupa kb 1 méter magas volt, súlya pedig 20kg volt. Ezt kapta meg másnap Lengyelország csapata. A buli számunkra, szurkolók számára egy felejthetetlen élmény volt, hiszen ott volt az összes versenyző testközelben, lehetett tőlük aláírást kérni, és közös képet csinálni is. A lengyelek arcán látszódott az idegesség,feszültség, Hampelen jól látszott, hogy semmi kedve közös képet csinálni senkivel, ennek ellenére közvetlen volt, ahogyan a többiek is. A versenyzők a bemutatás és a hivatalos program után szépen lassan elhagyták a klubot, a szurkolók, illetve nézők, akik között voltak angolok,lengyelek,osztrákok,csehek, dánok, még maradtak és buliztak tovább.

Szombaton reggel a svédasztalos reggeli után, összepakoltuk cuccainkat, majd elhagytuk délelőtt a szállodát. Közösen a busszal elmentünk a pályára, majd onnan mindenki arra és oda ment ahova akart. Mi újra betévedtünk a belvárosba, mert olyan szép, hogy még egyszer megnéztük, illetve szuveníreket vásároltunk. A bevásárlás, nézelődés után visszatértünk a pályához. A pálya előtt 2 órával a kezdés előtt teljesen más volt a hangulat, és a légkör mint csütörtökön. Rengeteg lengyel szurkoló jelent meg a stadion környékén és a stadionban. A belvárosban is találkoztunk lengyel fanatikusok kis csoportjával, akik Torunból érkeztek és mikor megtudták, hogy magyarok vagyunk egyből elkezdték mondani Adorján Zoltán és Bódi László nevét, és információt kértek tőlünk merre van a stadion, elmagyaráztuk nekik merre kell menni, de szerintem az első kocsmát hamarabb megtalálták mint a pályát. A stadionba belépve teljesen más légkör fogadott minket, rengeteg ember, mindenkinél zászló, főleg lengyel zászlók,sálak mindenfele, de voltak cseh és dán szurkolók és zászlók is szép számmal, azonban közel se volt teltház. A verseny váratlan fordulatokat hozott, ami izgalmasabbá tette a végkimenetelét. Végül az utolsó futamban dőlt el a világbajnoki cím sorsa, amit szinte az egész stadion felállva nézett meg, és az egész stadionban csak az hallatszódott, hogy „Jarek Hampel Jarek”, fantasztikus, felejthetetlen hangulat uralkodott az egész versenyen a lengyeleknek köszönhetően. A lengyelek végül Tomasz Gollob nélkül lettek világbajnokok, és érdekesség amikor a lengyelek a dobogón álltak a lengyel „b közép” ami az első kanyar végén volt elkezdte skandálni Gollob nevét. Összességében remek,változatos,izgalmas versenyt láthattunk, de véleményem szerint a csütörtöki sokkal izgalmasabb volt, a kiegyenlítettebb mezőny miatt, azonban a hangulat elmaradt a szombati versenyhez képest jóval.

Zárásként, örülök, hogy ezt a két parádés versenyt a helyszínen tekinthettem meg, és még volt egy kis idő Prága nevezetességeire is, amit kár lett volna kihagyni. Szerintem mindenki, aki ott volt, nevében írhatom, hogy felejthetetlen élményekben volt részünk, mind a versenyeken, mind a belvárosban.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.