Hat szezonon keresztül versenyeztél Krosnoban. Milyen emlékeid vannak ebből az időből? A szurkolók Krosnoba, úgy emlékeznek rád, mint egy élő legendára és azt mondják, hogy soha nem volt még olyan jó versenyző, aki ennyire a csapatnak szentelte volna magát, mint te.

- Én nagyon szerettem Lengyelországban versenyezni. Számomra a Krosno egy nagyon jó klub volt. Egy olyan élményt adott számomra, amit sok embernek kívánnék, hogy ilyen klubja legyen. A szurkolók is fantasztikusak voltak.

Én mindig egy egyszerű ember voltam, nem igazán szerettem a csillogás-villogást, fényben és pompában lenni, én nem szerettem azt a fényűzést, amit a többi nagyobb, gazdagabb klubok csináltak. Itt egyszerű, szerethető emberek voltak, akikkel lehetett beszélgetni, együtt élni.

Nekem mindig az volt a fontos, hogy ne mindig én nyerjek, hanem a csapat. Próbáltam minden futamban figyelni, nézegettem, hogy a csapattársam hol van és próbáltam inkább magam elé engedni, én pedig lezártam a szögeket. Segítettem a társam mindig. Ezt látta a közönség, a klub, a csapatvezetés és gondolom ezért is szerettek engem és ezért is hatoltam bele a szívükbe. Én soha nem voltam önző, én önzetlen vagyok, lehet ezért nem is vittem többre.

Melyik versenyzővel volt a legjobb kapcsolatod? A szurkolók még emlékeznek rá, hogy mennyire segítőkész voltál a fiatal versenyzőkkel, mint Maciej Bargiel vagy Ireneusz Kwiecinski. Kwiecinski most a csapat edzője és azt mondja egy csomó dolgot ad át a versenyzőinek, amit tőled kapott.

- Én megpróbáltam a versenyző társaimmal is jó kapcsolatot kialakítani, próbáltam nekik mindenben segíteni, a beállításokban - áttételeket átbeszéltük, kuplungot, karburátort - és minden egyéb másban.

Egyébként nagyon jó hangulat uralkodott a csapatnál, nagyon sokat nevettünk. Gratulálok Ireneusz Kwiecinski-nek, hogy ő most a csapat edzője. Vele különösen jó kapcsolatban voltunk, mert ő volt a csapat mókamestere, nagyon szerettem őt. Örülök neki, hogy ha az én tapasztalataimat is tovább adja a következő generációnak.

Milyen emlékeid vannak a pályáról? A versenyzők gyakran azt mondják, hogy nagyon nehéz pálya és nem szeretik, de Te mindig nagyon gyors voltál Krosnoban.

- Amikor először valaki meglátja a krosnoi pályát, egy kicsit elkedvetlenedik a fekete salak láttán, mert olyan mintha szénporon kellene motorozni. Viszont egyáltalán nem rossz pálya, csak meg kellett találni a megfelelő ívet rajta. Minél többet motoroztam rajta, annál inkább megkedveltem.

Volt-e olyan verseny Krosnoban vagy máshol a ligaküzdelmek során, amire különösen emlékszel?

- Több ilyen verseny is van, de egyre különösen emlékszem, a mai napig is élesen az emlékezetemben él. Arra sajnos már nem emlékszem, hogy mikor történt, melyik évben, de arra igen, hogy Krosno-Leszno meccs volt. Az autó, amivel elindultam lerobbant Újfehértónál és egy ott élő szurkoló adta kölcsön az autóját, hogy tovább tudjak menni. 3 órakor kezdődött a verseny és én 2 óra 5 perckor érkeztem meg. Mindenki meg volt már rémülve, hogy nem érek oda, tapsoltak, hogy végül megérkeztem.

Ezen a versenyen annyira jól ment nekem, hogy a 18 megszerezhető pontból 17-et értem el.  Megvertem Roman Jankowskit is, csak a baj az volt, hogy a végén három futamot mentem zsinórban egymás után és hiába vezettem két vagy három körig ott is Jankowskit, már annyira elfáradtam, hogy nem bírtam fizikálisan és így elvesztettem egy pontot. Viszont arra is tisztán emlékszem, hogy volt olyan futam ezen a versenyen, hogy egyszerre két versenyző mellett mentem el. Fantasztikusan jól sikerült verseny volt. 

A másik óriási élmény volt, mikor Per Jonsson ellen motorozhattam, igaz akkor nem voltam túl jó formában. A futamban vezettem, amikor bukás miatt újra indítottak bennünket és akkor már Per Jonsson nem kegyelmezett.

Te mindig a II. liga egyik top versenyzője voltál. Gondoltál arra, hogy I. osztályban versenyezz? Kerestek meg ajánlattal az I. osztályból?

- Megmondom az igazat, már nem emlékszem rá, hogy kaptam volna-e meghívást I. ligás kluboktól, de őszintén szólva, nem is vágytam rá. Nagyon jól éreztem magam Krosnoban és nem vágytam el. Tökéletesen elégedett voltam.

Hosszú évek óta nem voltál Krosnoban. Készülsz arra, hogy egy nap visszatérj?

- A gondolataimban mindig benne van Krosno, azonban sajnos nincs rá lehetőségem, hogy a közeljövőben újra ellátogassak oda.

Figyelemmel követed még a speedwayt? Hogyan értékeled a magyarországi helyzetét a sportágnak? Látsz esélyt arra, hogy javulni fog a helyzet az elkövetkezendő években?

- Természetesen nyomon követem a speedway eseményeit, a GP-t is mindig megnézem a televízióban.

Ha Magyarországon lesz is valamikor változás, az nagyon lassú lesz. Ide nagyon sok pénz kellene, sokkal több, hogy fejlődés látszódjon. Az, ami jelenleg belecsorog az nagyon kevés, mint ahogy nagyon kevés az is, aki belecsorgat. Sajnos itt nincs olyan nagy támogatói bázisa a sportnak, mint Lengyelországban.

Forrás: sportowefakty.pl, riporter Wojciech Ogonowski

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

1

2013.04.19. 19:42 pocus http://www.sportowefakty.pl/zuzel/351339/nigdy-nie-bylem-samolubny-rozmowa-z-laszlo-bodim-bylym-liderem-kkz-krosno   És egy csomó hozzászólás a cikkhez!