A második „lökést” a miskolci középdöntő adta, ahol azt láttam, hogy a továbbjutott versenyzők nagyon együtt vannak tudásban. Volt még egy „személyes” ok is, mégpedig az, hogy a debreceni junior EB-n láttam először versenyezni és ismertem meg személyesen Maciej Janowskit, aki egy roppant szimpatikus és egyben roppant „bolond” lengyel srác, de csak addig, míg a verseny el nem kezdődik. Mert onnantól fogva Ő átalakul egy vérprofi salakmotorossá. Mikor megtudtam, hogy Ő is bejutott a VB döntőbe, eldöntöttem, hogy ha már Jocynak nem sikerült a továbbjutás, akkor szurkolok Maciejnek.
Mikor megérkeztünk Goricanba a parkolóban már majdnem több lengyel autót, kisbuszt és egy nagy buszt is láttam, mint horvátot. Hatalmas Janowskis molinók mindenhol és a napon sütkérező lengyel szurkolók. De angol, olasz, szlovén és természetesen rengeteg magyar rendszámmal is találkoztunk.
Józsika jó hangulatban fogadott, bízott benne, hogy szerepet kaphat. Ez meg is adatott neki, bár titokban reménykedtünk, hátha történik „valami” az első négy futamban és szóhoz juthat, mint főversenyző. Ez nem jött össze, azonban minden dicséretet megérdemel a szereplése. Rögtön a második futamban bejöhetett, mikor Woffinden nekirongyolt a szalagnak. Az ellenfelek Gustafsson, Hougaard és Janowski voltak. Na, itt már rögtön változott a véleményem, hogy kinek is szurkolok.Hougaard és Janowski mögött, de végig a nyomukban vonatozva és közben Gustafsson próbálkozásait hárítva szerezte meg Jocy a harmadik helyet. Tarcsiként VB döntőben pontot szerezni! Roppant módon örült a magyar szurkolóbrigád!
Gustafsson szereplése két futam után csalódást okozott, hiszen az első futamában Józsika mögött a 4. helyen végzett, a második futamában pedig bukott, kizárták, majd feltámadt és két futamgyőzelem és egy harmadik hely szerepelhetett a neve mögött.
Ugyanígy csalódás volt számomra Pavlic szereplése (elnézést a Jura szurkolóktól), de az első három futamában úgy látszott, hogy maga alatt van, roppant ideges volt, úgy motorozott, hogy szinte félt elmenni a másik mellett, inkább visszavett a gázból. Egy Pavlic szintű versenyzőnek szerintem már le kellene küzdenie a hazai pálya és a tét elvárásait. Ez neki csak az utolsó két futamában sikerült, ahol már a rajtjai is jól sikerültek, így az élre állhatott, nem kellett senkit üldöznie. Összességében az én nézőpontomból, ha a verseny egészét nézzük nem érdemelte meg a második helyet.
Woffinden sorsa az első futamban pecsételődött meg, mikor a zöld lámpa után nem bírta cérnával és szalaggal együtt startolt el. Az azt követő 4 futamban azonban nem talált legyőzőre. Hatalmas tempóban motorozott, ellentmondást nem tűrően utasított mindenkit maga mögé.
Akárcsak Darcey Ward. Ő viszont az első három futamában brillírozott, majd az a Gustafsson verte meg, akit viszont az első futamában Jocy küzdött le! Tehát még egy piros pont Józsikának.
Igazából Zengotától is többet vártam. Az első futamában vezető helyről a harmadik kör végén elszállt. Bár utána szerzett 8 pontot, de szerintem Ő sokkal többre lett volna képes. Nem igazán feküdt neki a pálya. Ez ugyanígy vonatkozik Lewis Bridger-re is. Ő is tudása alatt motorozott, pedig Ő igazán hozzászokhatott a rövid pályákhoz.
Ez igaz volt Jonassonra is, aki kétszer is ugyanott esett el. Az első bukásánál még úgymond szerencséje volt, hiszen ebből a futamból Janowskit kizárták bukás miatt, így hárman indultak és Jonasson az utolsó kör utolsó kanyarában bukott, tehát felugrott és gyorsan betolta a motorját az egy pontért. A második bukása már nem volt ilyen szerencsés, ugyanabba a nútba sikerült beletalálnia és olyan szerencsétlenül esett, hogy miután sportszerűen kitolta a motorját a pályáról a pálya szélén összeesett a fájdalomtól. Az utolsó futamát már nem is tudta vállalni.
Így megadatott Jocynak, hogy újra rajthoz tudjon állni. Ebben a futamban Hougaarddal hozta össze a szerencséje. A rajttól a célig üldözte Józsika a dán gyereket. Úgy ordítoztunk neki, hogy a mellettünk és mögöttünk ülő horvát szurkolókat is magunkkal ragadtuk és Ők is ordítottak, hogy magyarszki Tabaka! (Volt ebben némi hazafelé beszélés is, mert ha Jocynak sikerült volna megvernie, akkor eggyel kevesebb ellenfele lett volna Pavlicnak a helyosztó futamban, azért jól esett, hogy Ők is szurkolnak).
Összességében nagyon jó verseny láttunk, rengeteg keresztbeveréssel és döntőhöz képest sok bukással (7), ami sok elhullajtott pontot jelentett a „nagyoknak” és sok ajándék pontot a „gyengébb” képességű ridereknek. A lengyel szurkolók újra kitettek magukért, iszonyatos hangulatot varázsoltak a pályára, „síppal-dobbal-nádi hegedűvel bíztatták főleg Janowskit, aki ha a harmadik futamában tovább bírja cérnával és nem akar már az első körben leküzdeni mindenkit, akár a dobogó legfelső fokára is felállhatott volna.
De a speedwayban nincs „ha” és „volna”, csak kockás zászló és összegyűjtött pontok. Ez tegnap megérdemelten Darcey Wardnak ment a legjobban, aki méltó utódja lehet a „vörös auszinak”, remélem fejlődése nem áll meg, és hamarosan láthatjuk az igazán nagy menők között a GP-ben."