GP-s szinten

A nemzetközi csapatverseny sikerének egyik kulcsmomentuma az volt, hogy öt, közel azonos képességű gárda mérte össze erejét, s a remekül előkészített salakoválon szinte mindig történt valami említésre méltó esemény.

A szokásos négy versenyző helyett öt salakos vágott neki a futamoknak, s már ez plusz adrenalin-fröccsöt okozott a nézőknek, ráadásul a négykörös száguldások rendre előzésekkel, éles támadásokkal voltak fűszerezve.

A verseny utáni értékelésekben elhangzott, jó néhány etap izgalmában felvette a versenyt Grand Prix-s futamokkal.

Maga a viadal is rendkívül kiélezett volt, hiszen a győzelem sorsa a legutolsó futamban dőlt el, ahol a Debreceni Farkasok vezére, Ferjan Matej bebiztosította a hazai sikert a Lengyel Sasok előtt.

A dobogó harmadik fokára a Szlovén Sárkányok állhattak fel, akik 2 ponttal előzték meg a Miskolci Bikákat, illetve a sereghajtó Viharsarki Rókákat. A remek csatározások felspannolták a szurkolók hangulatát is, így szinte elkerülhetetlenné vált a hangos ováció és a hullámzás a lelátókon.

Emlékfutam

Az esemény csúcspontja a Simon Miklós-emlékfutam volt, ahol a nap öt legjobb vaspapucsosa Csillagszóró szisztéma alapján küzdött. A rendszer első áldozata a szlovén Maks Gregoric volt, majd a lengyel Pawel Miesiac-tól vett búcsút a mezőny.

A fináléban a valamennyi selejtezőfutamot nyerő Maciej Kuciapa diadalmaskodott Ferjan Matej és Tabaka József előtt – érdekesség, hogy valamennyi dobogós egykoron Simon Miklós csapatában, a Simon&Wolf SC-ben szerepelt; az eredményhirdetéskor az elmúlt évben elhunyt sportvezető fiától, Simon Miklóstól vették át a díjakat a legjobbak.