Annak ellenére, hogy sok fiatal salakos szurkoló már nem láthatta őket fénykorukban motorozni, legendás sikereikről a mai napig beszélnek a sportrajongók.

A magyar salakmotorozás egyik élő legendája, Hajdú Zoltán kerek évfordulóhoz érkezett a napokban: január 16-án töltötte be 50. életévét. A nyolcvanas évek egyik sportbálványát egy kis emlékezésre kértük fel a születésnapja alkalmából, de mielőtt az emlékekbe révedtünk volna, a jeles nap megünnepléséről kérdeztük.

– Vicces volt, pár nappal a születésnapom előtt Adorján Zoli kissé lesajnáló hangnemben azzal fogadott, hogy „te meg lassan 50 éves leszel”.

A poén az benne, hogy idén ő ugyanezt a kerek évfordulót ünnepli. Számomra nem hozott semmilyen különleges dolgot ez a születésnap, ugyanolyan volt, mint korábban, csak egy évvel rosszabb lett a helyzet. Legszívesebben már régóta visszafelé számolnám az éveket, de ezután meg főleg jó lenne – tette hozzá az olyan tipikus „hajdúzolis” mosollyal. – Igazából nem volt semmilyen buli, a szüleim és a kisebbik fiam látogattak el hozzánk és köszöntöttek fel. Persze voltak páran, akiknek eszébe jutottam, s bár nincs internetem, eljutottak hozzám a hírek, hogy ott is sokan gratuláltak – s ez nagyon jól esett.

A múlt és a jelen Hajdú Zoltánja.

Fiatalon a csúcson

Hajdú Zoltán számtalan magyar bajnoki cím, nemzetközi siker tulajdonosa, de amikor azt kérdeztük, mire a legbüszkébb, némileg meglepő módon nem a salakmotoros pályafutásából emelt ki valamit. – Boldog házasságban élek, erre vagyok a legbüszkébb! A salakmotorozásban eltöltött 19 év meghatározó része az életemnek, s valóban voltak sikereim, azonban a mai eszemmel nagyon sok mindent másként csinálnék.

Talán a legrosszabb döntésem az volt, amikor Miskolcra szerződtem. Bár megvolt a komoly oka a döntésemnek, utólag kiderült, maradnom kellett volna. Minden szállal Debrecenhez kötődtem akkor is, hiba volt a váltás, aminek a mai napig is iszom a levét – mondta kissé kesernyésen Hajdú, de aztán egy gyors váltással a legnagyobb salakos eredményeiről kezdtünk beszélgetni.

– Az egyéni bajnoki címem, amit 1982-ben szereztem, az mindenképpen az egyik kedvencem. 1977-ben kezdtem el motorozni, s rá két évre már felnőtt bronzérmes lettem. A következő évben nem hagyták, hogy legyőzzem az akkori sztárt, Sziráczki Pistát, de az ezüstérmet követően már bajnoki címet ünnepelhettem. Izgalmas végkifejlet volt, hiszen Zotykóval (Adorjánt becézi így – a szerk.) és Petrikoviccsal különfutamot mentünk az aranyért Szegeden.

A mai napig emlékszem a futamra, Zoli már akkor kiszállt a csatából, amikor egy rossz startnyomba állt be, míg Petrikovicsot meg kellett előznöm az első helyért. Ezután több alkalommal is előfordult, hogy úgy éreztem, egyszerűen nem győzhetek, így idővel feladtam a küzdelmet a bajnoki aranyért.
Teljes odaadással

Persze párosban ment az aranygyűjtés, Adorjánnal nagyszerű párost alkottunk, igazi csapat voltunk, mindig segítettük egymást. Külföldön is volt sikerekben részem, a lengyel ligában nagyon szerettek, volt olyan idényem Opoléban, hogy 13,8-as átlagot produkáltam, aminek következtében felajánlották, költözzek ki a családommal hozzájuk.

A nyolcvanas években a nyugati versenyzők óriási technikai fölényben voltak velünk szemben, ennek ellenére Maugerrel, Olsennel, Sigalosszal és a Moran testvérekkel is fel tudtuk venni a versenyt, de a keleti blokk sztárjait, Stancl, Drymlt, a Verner fivéreket vagy éppen Sztarosztyint rendszeresen legyőztük.

S hogy mi volt a titkunk? Nagyon akartuk a sikert, a motorokkal feküdtünk és keltünk. Egy idő után aztán szép volt, jó volt, elég volt! 1996-ban úgy döntöttem, abbahagyom a motorozást, s az elhatározásom annyira komoly volt, hogy két évig még a pályák közelébe sem mentem. Új élet kezdődött a számomra.

Tanácsadók és kalácsadók

Hajdú Zolán is megerősíti azt a tényt, amit oly sok sportoló esetében tapasztalni lehet: a karrier befejezését követően nem könnyű beilleszkedni a civil életbe. – Tanácsadók mindig voltak mellettem, de kalácsadók sosem. Jelenleg árnyékolástechnikával foglalkozom, közismertebb nevén redőnyös vagyok.

De nem szakadtam el teljesen a sporttól, amit annak is köszönhetek, hogy 32 évesen nekiduráltam magam a tanulásnak, és szakedzői végzettséggel rendelkezem. A jelenlegi feleségemet 1998-ban ismertem meg, aki korábban a rajongóm volt. Neki köszönhető, hogy újra kijártam versenyekre, majd fokozatosan az edzéseken is részt vettem, illetve elkezdtem fiatalokkal foglalkozni.

Így dolgoztam együtt a keresztfiammal, Tabaka Józsival is két szezont, de bárki megkért, szívesen segítettem neki. Jelenleg is vannak, akiknek átadom a tudásomat, tapasztalataimat. Szeretek edzősködni, főleg akkor, ha hisznek bennem és megcsinálják azt, amit kérek tőlük – erre példa Papp Peti barátom. Ha az élet úgy hozza, a jövőben is szívesen vezetnék tréningeket – tekintett a jövőbe a születésnapos.

Stílusosan, mint anno

A beszélgetés végére teljesen felszabadult a szülinapos, így azt is elárulta, még a mai napig is sokan felismerik az utcán, ami nagyon jól esik neki, bár nem szereti felidézni a múltat, mert ha a szép emlékeket eszébe juttatják, akkor a rossz momentumok is előkerülnek. Bármennyire hihetetlen, Zolinak nem hiányzik a versenyzés, mindössze a nézők szurkolása, s az az ünneplés, ami a dobogósoknak jár.

Ha néha-néha mégis motorra ül, azt a felesége unszolására teszi, s akkor ismét előjönnek a régi beidegződések, s ugyanolyan stílusosan száguld a pályán, mint egykoron. S hogy mire vihette volna a salakpályán, ha adott helyen minden ideális módon alakul? „Egy egyéni világbajnoki döntő belefért volna” – válaszolt némi töprengés után az egykori kiváló salakos."

         -Boros Norbert-

Eredeti cikk

Súgó 5 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2011.01.23. 20:56 grboszormenyi Boldog Születésnapot utólag is! Minden verseny amit láttam tőle hatalmas élmény volt. Remélem még látom motorozni mivel amióta abbahagyta ő és a kortársai sajnos nagy űrt hagytak maguk után! Legjobbakat erőben egészségben!

2011.01.20. 17:15 Hunyadi László Utólag is nagyon sok boldog szülinapott kivánok , erőben egészségben !!!!Remélem ez évben láthatunk motoron Adorján Zolival a debreceni  ARÉNÁBAN!!!!!!!!! Tisztelettel :Hunyadi László Bocskaikert!

2011.01.20. 10:37 banderas az oreg bugoraja. mig motorosztam o volt a peldakepem ,nem hiaba nagyon sokat segitett nekem ,mindig a foldon jart,meg osztott velem sok gondjat banatat,es tudasat amit soha nem felejtek el happy birthday old man,from bandi del afrikabol

2011.01.20. 09:09 Rajnai Endre Boldog Születés napot kívánok! Rajnai Endre, Gyuláról

2011.01.19. 20:03 Penobscot Utólag is Boldog Szülinapot Zolinak! Rengeteg kedves emlék, élmény fűződik hozzá és persze a másik Zolihoz, azt hiszem, akik a 80-as, 90-es években közel voltak a sporthoz, egy ilyen interjúra megdobban a szívük és előjön azoknak a békebeli éveknek a már soha vissza nem térő hangulata. Olyan stílusban motorozott, hogy ezerből is fel lehetett ismerni, amit pedig párosban csináltak Adorjánnal, az maga volt a csoda. Köszi nekik :)