Argent�na D�l-amerikai orsz�g. A F�ld nyolcadik legnagyobb �llama, k�zel v�gigh�z�dik a f�l d�l-amerikai kontinensen. Fekv�se, hat�rai: D�l-Amerika d�lkeleti r�sz�n helyezkedik el. Keletr�l az Atlanti-�ce�n, nyugatr�l Chile, �szakr�l Bol�via �s Paraguay, �szakkeleten pedig Braz�lia �s Uruguay hat�rolja. F�v�rosa: Buenos Aires �llamforma: Eln�ki k�zt�rsas�g Hivatalos nyelv: spanyol (Rioplatense) Besz�lt nyelvek: ajmara, angol, kecsua, n�met, olasz, portug�l. Ter�lete: 2 776 890 km² N�pess�g becs�lt adat: 40 134 425 f� (2009) N�ps�r�s�g: 15 f�/km² �ghajlata: Nagy �szak-d�li kiterjed�se �s magass�gk�l�nbs�gei miatt Argent�n�ban nagyon v�ltozatos az �ghajlat. Az �ghajlat �ltal�ban m�rs�kelt �g�vi, a szubtr�pusi �szakt�l a szubpol�ris d�lig terjed. Az orsz�g �szaki r�sze nagyon meleg, sz�raz nyarak v�ltakoznak valamivel nedvesebb telekkel. Argent�na k�z�ps� r�sz�n a forr� nyarakat zivatarok t�rik meg. A telek hidegek. Argent�na nyugati r�sz�n a j�ges� sem ritka. D�lebbre a ny�r h�v�sebb, a hideg teleken er�s a havaz�s, k�l�n�sen a hegyvid�keken. A csapad�kot hoz� nyugati szeleket az Andok �rny�kolja, ez�rt Argent�na nagy r�sz�n kev�s a csapad�k. A hegys�gek elz�rt medenc�iben f�lsivatagi k�r�lm�nyek uralkodnak. L�gik�zleked�s: Az orsz�gban 145 rept�r tal�lhat�. Argent�na nemzetk�zi rep�l�tere a f�v�ros k�zpontj�t�l mintegy 35 kilom�terre, az Ezeiza v�rosr�szben fekv� Aeropuerto Internacional Ministro Pistarini. J�l ki�p�tett aut�p�ly�n k�zel�thet� meg. A belf�ldi l�giforgalmat, illetve az Uruguayjal val� l�gi kapcsolattart�st a v�ros k�zpontj�ban, a Palermo negyedben fekv� r�gi rep�l�t�r, az Aeroparque Jorge Newberry szolg�lja.

 Bahia Blanca (a legt�bb verseny helysz�ne)