Élménybeszámoló Goricanból!

Új színfolt jelent meg a Speedway GP térképén!

A hely neve Gorican, „Pavlic falva” a horvát GP helyszíne ami a lenyűgöző jelzőt nálam magasan kiérdemelte. Úgy kell elképzelni az egész helyszint, hogy a kukoricaföld és az almaültetvény között felhúztak egy salak szentélyt. Mondták sokan, nem volt nehéz Pavlic papának, mivel az aszfaltüzem árnyékában épült fel ez a minden igényt kiszolgáló remekmű. Köztudottan jó anyagi lehetőségekkel megáldott család terméke az ovál, és az azt körbevevő kiszolgáló létesítmények.
Nem bízott a véletlenre semmit az „öreg” Pavlic, remek házigazda volt, megadott mindent, amit igényel a speedway csillogó világa. Aki most járt itt először (többek között én is), megvakíthatta a pompa. A stadion, fejlődésen ment át előző évekhez képest, a korábban üresen álló kanyarok modern fedett lelátókat kaptak, és mára egy 9000 főt befogadó, igazi aréna élményt nyújtó speedway fellegvárrá vált.

A nézőtéren csak ülőhelyek állnak rendelkezésre, a depó és az egész nézőtér teljesen fedett. Egy tipp azoknak akik legközelebb kedvet kapnak Goricanhoz. Elég megvenni a legolcsóbb szektorba a jegyet, és az első szünet után már szinte bárhová le lehet ülni ahol van hely, mert egyszerűen nincsenek elkerítve a szektorok, és mindenki jár kel ahol akar. Az elején még nézik is a biztonsági emberek a jegyeket időnként, de utána már nem tudják ellenőrizni. Sokan úgy jöttek át hozzánk az első beszállóhoz az egyenesbe, amikor látták hogy szellősek a sorok. A küzdőtér egyedi, két ovállal is rendelkezik, egy külső normál 500cm3-s és egy belső 80cm3-s géposztály versenyeinek lebonyolítására is alkalmas. Nagy ötlet a depó felett átmenő híd, ami a startegyenes nézőterére vezet, és így a szurkolók ízelítőt kaphatnak a belső kulisszatitkokból. Pavlic papa egy valamit nem tudott csak elintézni, a szombati villanyfényes meccset a lezúduló eső miatt.

Zvonimir Pavlic

Már hatkor lehetett tudni, hogy itt nem lesz verseny, bár sokan reménykedtek, de a versenyzőkön le lehetett olvasni, ők nem akarnak versenyezni. Hát csodákat ne várjunk még akkor sem, ha maga az egész Goricani történet egy csoda. Tényleg az egész szervezésről csak jókat lehet mondani. Az öreg nem ismer lehetetlent és az előző napi nagy esőzés alatt, rengeteg kocsi csak kapart a sárban a parkolóban, de ez sem jelentett gondot mert a Pavlic művek traktorjai jöttek és húzták ki az elakadt kocsikat. Már az sem volt furcsa, hogy másnap reggel a versenyre érkező kocsik munkagépekkel találkoztak az úton, amik sódert vittek és terítettek le a hatalmas parkolóban, hogy az idelátogató szurkolóknak ne okozzon fejfájást a rossz időjárás.
Engem már az sem lepne meg, ha jövőre az egész terült le lenne aszfaltozva. Úgy kell elképzelni hogy ott minden Pavlic-os még az utolsó lapát is. Az egész kis rendezett falu talán ha 1500 főt számlál sokat mondok. De Gorican magasan veri a Prágai és Krskoi szintet minőségben. Olsenék jól döntöttek amikor mellettük voksoltak és biztos vagyok benne hogy hosszú távú együttműködés lesz.
Jövőre úgy hallottam hogy a GP challenge is már ott lesz. Egy biztos, ha ez valóban így lesz, akkor ott lesz a helyünk mert az sem lesz gyenge verseny, és ott talán már valamelyik magyarét vagy félmagyarért is szoríthatunk.

A körítés is pazar volt, élőzene színpadon, sörsátor, grillkonyha és társai. Nagyon profi hangosítás, staff, mint egy jól komponált remekmű. Az esernyős lányok olyan kámaszutrás koreográfiát nyomtak le, hogy azt hittem .... Volt szerencsém megtekinteni verseny előtt, ahogy a négy lány gyakorolt hátul egy csendes helyen, és éreztem ez a nap más lesz mint a többi. A depóban baráti légkör fogadott, sok ismerős magyar arc, Luigi a Nicki teamben újra.

Szinte mindenki a magyar boksz bejáratánál állt, nem véletlenül, hiszen magyarként büszkén Tabaka Jocy mosolygós arcát figyeltük. A szervezők nagyot fogtak ezzel a marketing fogással, hiszen rengeteg magyar nézőt kicsaltak Goricanba (sokak szerint 500-nál is több magyar volt jelen). Jocy nyugodt újoncként mozgott a depóban a „nagyok” között. Tudtuk nem sok esély van a tartalék behívására, de már magában az nagy dolog hogy magyar zászlót látunk a felvonuló nemzetek bevonulásakor, és a speaker ugyanolyan hangosan mondta hogy from HUNGARY mint a többi nemzetét ! Abban a pillanatban mindenki büszke magyarként feszített a lelátókon, és azon a napon máshogy dobogott a magyar szív! Kapott akkora dudaszót Jocy mint talán Gollob, pedig lengyelből is nagyon sokan érkeztek.

#18 Tabaka József (Magyarország)

A depó ismét hatalmas feeling volt számomra. Sztáráradat minden boxban. Feltűntek régi és jelenlegi csillagok. Az ausztál Holder boxa volt szinte mindig tömve. Volt hogy nem lehetett belátni annyian álltak bent nála. Feltűnt Andy Smith, Chris Louis, Lewis Bridger, Armando Castagna, Terenzani. A legfelszabadultabb team még mindig a Holder brigád amit ezek össze hülyéskednek kezdésig a haverjaival az nem semmi. Meg mondjuk az sem, ahogy ezek felöltöznek. Watt és Holder ugyanazt az angol új hullámot követik divatban, elvágják az öltöny gatyát és csinálnak belőle rövidet, hosszú fehér zokni ahogy kell, mellé a baseball sapi, és olyan cipő amit a boltokban nem is látsz, meg mondjuk fel sem vennél még ha ingyen adnák sem. Gyönyörű összeállítás. Mint valami deszkás utcakölykök. De nekem bejönnek mert nagyon lazák és vérprofik egyben. Ők mindig készségesek ha éppen fényképező elé kell állni vagy autogrammot kell osztani. Élvezik a rivaldafényt, de belülről még nagyon gyerekek (ha Watt már nem is annyira fiatal), ha viszont kint vannak a pályán kegyetlenül odateszik magukat.

Chris Holder

Hancock még az aki ha kell 24 órában vigyorog kedvesen és elbeszélget bárkivel. A szerelője úgy szólt oda neki hogy Greg gyere már mert lassan kezdés van. Lindgren a merev skandináv, aki próbálja mutatni mennyire laza, de nehéz mosolyt csalni az arcára. Andersen elvonult magányában felült az akkor még üres kihalt lelátóra és MP3-at pörgetett a fülébe.

Hans Andersen

Nicki, Crump és Gollob a három rutinos róka akik már nem annyira szeretik azt, ha folyamatosan ott járkál előttük a nép. Gollob az, aki szinte mindig a legutoljára jön ki a boxba, a szerelői készen vannak, a motorok állnak, de ő még sehol. Hogy addig ő hol pihen vagy relaxál azt nem tudni, de mindenki türlmetlenül várta a listavezetőt, amikor 1 másodpercre feltűnt és ezt pont sikerült elkapnom, de utána el is rohant. Ők már spórolnak a mosollyal, nem azok a nagy dumások. Ezt mások is észrevették, és sokan kérdezik tőlem miért szimpatikus nekem ennek ellenére Crump.

Jason Crump

Azért mert ő Jason Crump !
A legnagyobb flash érzés akkor volt, amikor a depóban egyszerre beindították a motorokat melegítésre. Elég annyit mondani hogy a hangerő olyan brutál volt, ahogy a lelátó visszaverte a hangokat, ami alapból is megadta a feelinget, de ez semmi ahhoz képest amikor fent álltunk a fémszerkezetű lelátón és a rezgések is átjöttek. Ilyet eddig még nem éreztem egyik pályán sem. Akik jártak Pardubicében azok mondták, hogy ott van még ilyen, és az egész tested beleremeg amikor húzzák a gázt. Sokszor olyan érzésem volt mintha alattam közvetlenül járatnák a motort.

A pálya anyaga szokatlan, a vörös színhez szokott nézők számára. Pavlic-ék egy speciális anyagösszetételt alkalmaznak, aminek a színe homok-sárga és nagyon apró kavicsos sóder jellegű. Előnye hogy abszolút nem porzik, hátránya, szerintem hogy ez az anyag nem tud összeállni úgy mint a salak és főleg a külső íven egy nagyon mély laza réteg várta az arra tévedő versenyzőket. Ez is eredményezhette azt, hogy nem volt az a tipikus külsős belsős előzéses verseny, nem voltak a kanyarban megszokott testes küzdelmek egy-két kivételtől eltekintve. Nagyon megtévesztette a versenyzőket hogy a verseny kezdés előtt 2 órával még kemény talajú volt a pálya, viszont egy spéci Pavlic gép a tüskéivel fellazította és nehezen motorozhatóvá tette. Sok versenyzőt megdobott a kiszálló és egy keréken jöttek ki, volt néhány rodeomozdulat is. Crumpie is perecelt majdnem egyet amikor belassult és Jonsson meg beleszállt.

Hornyák Adrián és Andreas Jonsson

Aki próbálkozott a külső íven történő előzéssel, hamar befejezte a manővert, mert hirtelen két pozíciót is visszaesett, úgy belassult a gépe a mély anyagban. Csak egy két versenyző tudott azonosulni ezzel a pályával, és tudott kiegyensúlyozott eredményt nyújtani, mivel itt még nem nagyon motorozott éles versenyen egyikük sem, esetleg edzőtáboroztak pár napot tavasszal.. Feltűnően az angolszász versenyzőknek feküdt jobban, az amúgy is „angolos” Pavlic ring. Az angol ligákban vitézkedők, előnyét élvezték a rövid pályának, és nem fogott ki rajtuk annyira, mint az amúgy hazai pályán motorozó Jurica Pavlicon. Taktikázhattak ők a pályakarbantartással valamit, de nem sült el jól a dolog. Ha azt vesszük, hogy jobb teljesítményt nyújtott mint a két dán sztár Nicki Pedersen és Hans Andersen, akkor sikeresnek mondható a megszerzett 5 pont, de sok szurkoló a 8-ba várta a fiatal horvát versenyzőt a hazai pálya előnye miatt. Hancock visszatért és kellemes emlékeket visz haza, stabil 6. helyre lőtte be magát, amivel jelenleg elkerüli a kiesést. A két dán viszont bajban lesz, ha Nicki nem is annyira, de Andersennek rezeg léc, mert kicsi az esély hogy a szabadkártyát ő is megkapja, mert idén nem mutatott még semmi maradandót. Nekem hiányzott Emilke aki megkavarhatta volna a statisztikát. Ő talán kint is addig ment volna az anyagban amíg vagy nem előz ki valakit, vagy nem töri össze magát. Nekem ezek kicsit hiányoztak a horvát GP-ből, de a futamtábla azért tartogatott izgalmakat. Ritka alkalom sőt nem is tudom volt-e már ilyen hogy 6 ponttal be lehet kerülni az elődöntőbe. Ez is azért volt, mert mindenki hullámzott és erős keresztbeverések voltak senki sem nyújtott egyeneltesen jó teljesítményt. Amíg Harrisék hozták a 3 pontokat a többiek örültek már 7 pontnak is, összesen.

Tomasz Gollob

Nem csak a dánoknak volt ez a nap Waterloo hanem a lengyeleknek is. Gollob meg is ijesztette a szép számban érkező lengyel fanokat mivel két starthoz állás után csak 1 pont volt a neve mellett és a lesznoi Hampel is csak a nullákat gyűjtötte. Csendben is voltak mindaddig, amíg fel nem támadt a lengyel félisten és begyűjtött 3 pontot. Hirtelen kitört az örömmámor a piros fehéreknél, de nem sokáig örülhettek, mert hullámzott Gollob, és nem tudta magát beverekedni a legjobb 4 közé. Amikor Gollob előtt volt a kis Pavlic, fújtuk a dudát rendesen örömünkben, előttünk meg a polákok lestek hogy mi hogy merünk Gollob ellen fújni. Nem tudom másnak feltűnt-e de a horvátok nagyon szurkoltak az angol versenyzőknek is Hancocoknak is, amikor persze nem Jurica ment. Csalódottan távoztak lógó orral a polák fanatikusok, akik nagy reményekkel jöttek a horvátokhoz. Nem sikerült az előnyt növelni oly annyira nem, hogy Crump már 10 pontra közelíti meg a lengyelt és a 3 hátralévő fordulón azt tudják, hogy nem behozhatatlan. A polák fanok pedig már annyira beleélték magukat az ünneplésbe, hogy futószalagon gyártják a „Tomasz Gollob World Champion” feliratú pólókat és nagyon sokan már abban virítottak a lelátókon. Ez nekik olyan természetes már, mint hogy a föld kerek. Hát én azért szívesen megnézném a fejüket amikor Bydgoszczban a nagy győztes drapik elvesztenék az aktualitásukat. Sosem szerettem a lengyel stílust és mentalitást, de ezzel, hogy előre isznak a medve bőrére …. ? Nyílván jó esélye van, mert idén elkapta a fonalat, de akkor is megnézném, hogy ha mégsem jön össze, vajon melyik fan fogja hordani jövőre azt a bizonyos optimista pólót ? Jöttünk haza az autópályán és látjuk oldalra kitekintve ahogy előzgettük a lengyeleket hogy élni nincs kedvük és a hírekben meg halljuk hogy valami őrült lengyelben lövöldözött és lemészárolta a családját, hát mondtuk röhögve, lehet Gollob nem nyert és bolondulnak meg a lengyelek.

Azt leszámítva, hogy az egynapos versenyből hirtelen két napos lett, nagyon jól éreztük magunkat és gyakori úti célunk lesz a hazánkhoz legközelebb eső GP helyszín !

Baráth "Luigi" Lajos visszatért Nicki Pedersen csapatához.

Utólag is köszönöm ezt az élményt aki segített, hogy ez létre jöhetett, örök hála Luiginak aki elintézte a fiamnak a Nicki Pedersen sapit a depóban."

szerző/fotók: Hornyák "Tommyboy" Tamás