"A debreceni pályával kapcsolatos hírek nagyon szomorúak. 1998-ban a gázvezeték utcai pályán rendezték meg a kontinentál döntőt. Ez volt a speedway-szerelem első szívdobanása számomra. Akkori GP sztárok is indultak a versenyen. Ekkor írtam egy hosszabb beszámolót a versenyről. Ezt most nagyon aktuálisnak találom, hiszen megszűni látszik a salaksport Debrecenben.

Kontinentál-döntő 1998. július 25. Debrecen, Gázvezeték utcai salakmotorpálya

A jegyzeteim között kutakodtam, amikor még a debreceni salakmotorozás javában virágzott írtam egy hosszú beszámolót a debreceni salak-stadionban megrendezett Európa-döntőről, amelyet most szeretnék megosztani Veletek.
A debreceni gázvezeték utca felé igyekezve parkolóhelyet nem volt egyszerű találni, a stadiontól néhány utcával arrébb sikerült leparkolni, ez is mutatta, hogy nem mindennapi esemény következik.

Beléptünk a stadionba. Nagyon sok árus volt. Lehetett venni műanyagból készült salakmotort, pólókat, matricákat. A pálya látványa lenyűgözött, mindenhol volt ülőhely, szépen ki volt építve, most jártam itt életemben először. Amikor lelátót megláttam, már elég sokan ültek a versenyre várva. A pályán vöröses barna salak volt. A stadion kék-sárga színekben pompázott. Helyet foglaltunk a bírói toronytól balra, ahonnan mindent láttunk. Rekkenő hőségben vártuk Európa legjobb 16 versenyzőjét. Nem sokkal ezután már jöttek is a pályára kis motorosok, kedvcsinálóként szórakoztatták a közönséget. Táncbemutatót láthattunk, majd rendőrzenekar zenélt. A nagy forróságban a várva várt bevonulás következett, ami nagyon látványosra sikerül. Az izgalom fokozódott bennem és a sok ezer szurkolótársamban, mert tudtuk, hogy a bevonulás után következik a verseny startja. Elöl a rendőrzenekar játszott, mögöttük pedig országonként csoportosítva a főszereplők ballagtak a salakon. Minden országnál két népviseletbe öltözött néptáncoslány tartott egy táblát, amelyre fel voltak írva az országok nevei. Volt olyan versenyző, aki esernyőt tartott feje fölé a Naptól védekezve, volt aki törülközőt tett a fejére. A díszekbe öltözött menet egy kis gyaloglás után a startnál megállt és a bemondó bemutatta a versenybírókat, versenyzőket. Sajnos a versenyzőkből nem lehetett sok mindent látni, mert a fotósok majdnem mindent eltakartak. Óriási neveket hallottam. Amikor a két magyar versenyző neve elhangzott, akkor sípok, dudák hangja hallatszódott, amit bíztatást jelző kiáltás kísért egy tapsvihar aláfestéssel. A versenyt megnyitották.„Ezennel a versenyt megnyitom!” ..ebben a pillanatban a pálya közepén lévő kalitkából kiengedtek rengeteg galambot, akik tettek egy kört a pálya felett, majd tovább álltak. Világgá vitték a hírt, hogy Európa legjobb versenyzőinek küzdelmeit lehet megcsodálni a gázvezeték utcai salakstadionban. A magyar himnusz hangjai következtek. A versenyen 7 ország 16 versenyzője állt starthoz. Még ott volt 2 tartalék versenyző is, de ők egy futamot sem motorozhattak végig a pályán. A himnusz után a depóba visszamenet előtt a szokásos starthely túrás következett. A különös pozitív izgalmat tovább fokozta a depóból hallatszódó salakmotorok csodálatos hangja.
Kigördültek az első futam résztvevői és próba starthoz készülődtek, nehéz lenne leírni ezt az életreszóló érzést, amit ekkor éreztem.
Az első futamban egy orosz, egy szlovén és két lengyel versenyző indult. (Povazny, Ferjan, Bajerski, Dobrucki). Amikor közelebb értek a főszereplők, egy új dolgot fedeztünk fel a motorokon a hátsó keréknél. Először nem értettük hogy mi célt szolgál, de később megtudtunk mindent erről az újításról, ez egy salakterelő (dirt deflector), ami többszörös célt szolgál. Védi a versenyzőt, a közönséget, a palánk reklámjait a salakfelcsapódástól. A futamhoz visszatérve- a rajt utáni tülekedést követően Ferjan fordult elsőnek, mögötte az orosz Povazny, őket követte a két lengyel. A 2. helyen motorozó orosz még megpróbálta megelőzni Ferjant, de nem sikerült neki. Bajerski és Dobrucki nem volt egyáltalán lemaradva és még a 4. körben is küzdöttek a jobb helyezésekért. A futamot megnyerte Ferjan, 2. Povazny, 3. Bajerski, 4. Dobrucki. Én egyszerűen nem voltam észnél, amikor a startot láttam, mert az első kanyarban nagyon kemény lökdösődések voltak és mégsem esett el az egyik versenyző sem. A versenyzők rettenetes tempót diktáltak és egy pillanatra sem adták fel a futamot. Egyébként az egész versenyre jellemző volt az utolsókig való küzdelem. Az első futamot követően azon tűnődtem, hogy én még ilyen kemény küzdelmet nem láttam salakmotor pályán. Ebben a futamban Dobruckinak szurkoltam, mert csak őt ismertem.
A 2. futamban pirossal az ismerős nevű Antonin Kasper indult, kékkel az olasz Andrea Maida, fehérrel a német Todd Wiltshire és sárgával a lengyel Jacek Rempala. A start után simán elment Kasper, mögötte szinte egyszerre fordult Maida és Wiltshire, majd utolsónak kívül Rempala. Az egyenesben Wilthshire már Maida előtt volt, de Maida továbbra is rá volt tapadva és próbált előzni. Rempala sem volt egyáltalán lemaradva, ő is keményen húzta a gázt. Az olasznak nem sikerült a németet megelőzni, így a beérkezési sorrend: Kasper - fölényesen nyert, Wiltshire, Maida, Rempala. Az utóbbi versenyző csalódást okozott a lengyel szurkolóknak.
A 3. futamban három ismerős versenyző is indult. Pirossal Piotr Swist, akinek a nevét már hallottam korábban a TV-ben, kékkel Tomas Topinka, fehérrel Drabik, akit láttam a televízión keresztül az 1992-es VB-döntőn és sárgával Fajfer Adam állt starthoz. A polákoknak az első nagy lehetőségük volt bizonyítani a szurkolóiknak. A start szalag felcsapódása után Topinka fordult elsőnek, de utána rögtön megelőzte Swist, majd Drabik és Fajfer volt a sorrend. Topinka támadta Swistet, de végül a másodikként ért célba Drabik és Fajfer előtt. Számomra Drabik bemutatkozása csalódás volt.
A 4. futamban a két magyar versenyző indult együtt. Akikben nagyon bíztunk, hogy ki tudják használni a hazai pálya előnyét egy ilyen rangos versenyen. Pirossal Tihanyi Sándor és sárgával Nagy Róbert állt a start szalagnál. Közöttük kékkel a sokat hallott-olvasott név Roman Jankowsky, fehérrel pedig a cseh Jirout Marian. Már rögtön a verseny első etapjában a hazai versenyzők segíthették egymást. A startot elég jól elkapta Nagy Robi, Ő fordult Jirout mellett másodikként, a cseh mögött fordult Tihanyi Sanyi és csak utolsó volt az első kanyarban a lengyel. Nagy Róbert már az egyenesben vezetett, 2. volt Jirout, és őt keményen támadta Tihanyi Sándor. Így ment három és fél körön keresztül. A 4. kör végén a cél előtti kanyarban nagy csatában Subinak sikerült Jiroutot megelőznie kívülről, így nagy örömünkre a két magyar az élen fejezte be a futamot. Szép bemutatkozás volt magyar részről!! Pályakarbantartás következett. A futamok startja előtt sisakszínekbe öltözött lányok megálltak a startszalag előtt néhány méterrel -a pályát díszítve- és a versenyzők közöttük gurultak starthelyeikhez. A szünetben a műsorfüzetet „ízlelgettük” és jósolgattunk a következő futamok eredményeire. Az első etap után Ferjan, Kasper, Swist, és Nagy Robi neve után szerepelt a futamgyőzelmet jelentő 3 pont.
Az 5. futamban pirossal Nagy Róbert, kékkel Povazny, fehérrel Kasper és sárgával Drabik szolgáltatta a metanol és a salak mámoros illatát. A startszalag felcsapódása után, Kasper, Povazny, Nagy, Drabik volt a sorrend. Később a túlsó egyenesben Povazny meglepte Kaspert egy sikeres előzési manőverrel, így a befutó: Povazny, Kasper, Nagy, Drabik. A magyarok szája lefelé görbült, de tudtuk, hogy a megszerzett 4 pont erős bizakodásra add okot.
A 6. futamban pirossal Jankowsky, kékkel Swist, fehérrel Ferjan, sárgával Wiltshire állt a starthelyen. A befordulóban Swist, Wiltshire, Ferjan volt az élbolyban, a lengyel Jankowsky követte őket. Biztosan vezetett Swist, Wiltshire-t támadta Ferjan, majd egy kicsit lemaradva Jankowsky szórta a salakot. A szlovén nem tudta megelőzni a német licencszel induló, de ausztrál Wiltshire-t, így a kockás zászló az utóbbit intette le másodikként.
A 7. futamban a belső start pozíciótól indulva Topinka, Tihanyi, Maida, és a lengyel Tomasz Bajerski várta a startszalag felcsapódását. Ekkor Bajerski és Maida 1-1 ponttal rendelkezett, Topinka és Tihanyi Subi neve mellett 2-2 pont volt. Megfigyeltem, hogy a főszereplők, miután odaérkeztek a szalaghoz, nem szálltak le a motorról, hanem a motoron ülve próbáltak egy jó nyomot kitaposni maguknak. Tihanyi elkapta a startot, Topinka csak egy fél motorhosszal volt lemaradva, 3. helyen törte a motort Maida, akit erőteljesen támadott Bajerski. Az egyenesben már biztosan vezetett Subi, Topinka tapadt rá, mint a salak a motoros szemüvegre-, majd Maida és Bajerski volt a sorrend. A befutó: Tihanyi, Topinka, Maida, Bajerski. Subi látványos futam győzelmet aratott. Ezzel összesen 5 ponttal állt.
A 8. futamban piros sisakszínben Dobrucki, kékben Rempala, fehérben Fajfer, és sárgában Jirout álltak starthoz. A három lengyelnek még nem volt pontja. Elsőnek fordult Jirout a rikító zöld ruhájában- melyet a salakpor homályosított-, másodiknak fordult a Fajfer, belül Dobrucki szórta a salakot, őket követte Rempala. Jirout végig vezetett, Dobrucki próbálkozásokat tett honfitársa megelőzésére, de nem koronázta siker támadásait, így sorrendben Jirout, Fajfer, Dobrucki, Rempala haladtak át a célvonalon. A traktor és a locsolókocsi körözéseit nézhettük ezután, de inkább a pontokkal foglalkoztunk. 100%-os csak a lengyel Swist volt, Povaznynak, Kaspernek és Tihanyinak 5-5 pontja volt. Ferjan, Wiltshire, Topinka, Nagy, Jirout 4-4 pontot könyvelhetett el eddig.
A 9. futamban belülről haladva Wiltshire, Jirout, Povazny, Topinka feszült egymásnak. Wiltshire a startnál „elaludt”, így ő már nem tudott beleszólni az első három hely sorsába. A szalag felcsapódása után a két cseh versenyző( Jirout, Topinka) próbált összezárni az orosz előtt, így Povazny hátrányba került a sok mindent eldöntő első kanyar előtt. A csehek párost motorozva előkelő helyen értek célba. A futamot Jirout nyerte, aki a kezdeti gyenge szereplése után futamgyőzelmeivel nagy örömöt csalt a cseh szurkolók szívébe. A további sorrend: Topinka,Povazny,Wiltshire.
A 10.futamban Fajfer, Kasper, Tihanyi, Ferjan motorjai szolgáltatták a decibelt. A starthelyek elfoglalása után a zöldlámpa kigyulladt, innen számítva a szalagnak 5 másodpercen belül fel kell emelkednie, de ez elmaradt. A motorok kuplungja felforrósodott, a versenyzőknek vissza kellett menniük a depóhoz lehűteni a felforrósodott kuplungokat. A futam második próbálkozásra elindult. Kasper elsőnek fordult, belül Fajfer, kívül a szlovén Ferjan húzta a gázkart, bánatunkra Fery mellett Tihanyi ment utolsóként. A csehnek az egyenesben már tiszteletreméltó előnye volt, őt a lengyel követte, Ferjannak sok támadást kellett visszavernie a magyar sráctól. Végül a vezetőbíró kihirdette a sorrendet: Kasper, Fajfer, Ferjan, Tihanyi.
A 11. futam Lengyelország nemzeti döntője is lehetett volna, hiszen négy polák versenyző mérhette össze tudását. Jankowsky az első kanyarban kívül fordult a palánkhoz közel, ő a többiek helyezéseit nem befolyásolta. Nagy örömömre a kockás zászló Drabik-ot intette le elsőként. A további helyezések 2.Rempala, -akinél a nullapontos átok megtörni látszott-,3. Bajerski, 4. Jankowsky, aki a pontjait tekintve 5 karikás olimpiára készült.
A 12. futam Nagy Robi küzdeni tudásával és az égiek ráhatásával a magyarok számára a legjobb eredményt hozta. Ez a futam rengeteg magyar szurkoló emlékeiben egy életre megmarad.. A magyar srác indult belül, mellette Dobrucki, fehérrel Swist és sárgával Maida. A start utáni egykerekezéssel feltupírozott tornázás után Swist vezetett, másodiknak fordult kívül Maida, harmadiknak Dobrucki, Robi nagyon rosszul kapta el a startot csak utolsó volt. Oroszlánokat megszégyenítő támadásokat mért a lengyelre Nagy. A sorrend maradt két és fél körig. A 3. körben az egyenesben sikerült Robinak megelőznie Dobruckit, majd ezt követően a kanyarban Maidát, és az utolsó kör túlsó egyenesében kívülről legyűrte Swistet is, ez óriási bravúr volt, hiszen az utolsó helyről motorozta fel magát. Swist szerintem nem hitt a szemének, amikor maga előtt látta Nagy Robit.
„Felrobbant” a lelátó, sok ezernyi magyar üvöltött torkaszakadtából. Óriási izgalom és élmény volt ez a futam számomra és azt hiszem, hogy itt köteleztem el magam egy életre a salakmotor sport mellett.
Pályakarbantartás következett, ami nem csak a versenyzőknek volt pihenés, hanem nekünk szurkolóknak is, ki tudtuk fújni magunkat a nagy izgalmak után. De az elkövetkezendő futamokat böngészve még tartogatott izgalmakat jócskán a verseny. Három forduló után Nagy Róbert, Jirout 7-7 ponttal állt, Povazny, Topinka 6-6 pontot könyvelhetett el eddig, az 5 pontosok tábora Tihanyi Subiból és Ferjanból állt, 4 egységük Drabiknak, Wiltshirenek, Fajfernek volt. Ha most leintették volna az egész versenyt, már akkor is egy életre szóló élménnyel lettem volna gazdagabb, de még csaknem hátra volt a verseny fele.
A 13. futam résztvevői belülről haladva: Maida, Fajfer, Jankowsky, Povazny. A futam sorszámát tekintve nem igérkezett a legszerencsésebbnek, ez be is igazolódott, hiszen a vaspapucsosok el sem tudtak indulni, mert kettős rajtgép hiba kerekedett. A versenyzőknek kétszer kellett visszamenniük lehűteni kuplungjaikat és kifújni magukat. A második hibánál a versenyzők feje járt jobbra-balra. így adták a versenybíróság tudtára, hogy tegyenek sürgősen valamit, hiszen a start maximális figyelmet kíván a versenyzőktől, így tetemes pszichikai energia befektetéssel jár. Magamban azt hittem, hogy eredményt hirdetnek és technikai okokból vége Európa legjobb vaspapucsosai versengésének. De szerencsére nem így lett. A 3. start végre sikerült. A első kanyarban az élbolyban Fajfer és Povazny szórta a salakot, Maida a lengyel mögött fordult. A port hátul Jankowsky nyelte, akinek már a kanyarban felmondta a szolgálatot vasparipája, így feladni kényszerült a futamot. Az egyenesben az első helyen Povazny motorozott, de vissza kellett vernie több támadást is Fajfertől, 3. Maida volt, ő már nem szólhatott bele az első helyért folytatott küzdelembe. A többször megismételt Povazny-Fajfer harc az orosz győzelmével zárult, így őt intette le elsőként a kockás zászló.
A 14. futamban Ferjan pirossal, Nagy Róbert kékkel, Rempala fehérrel, Topinka sárgával állt a startszalaghoz. A start után kívül elsőnek jött el az eddig 2 ponttal rendelkező Rempala, mellette a palánknál fordult Topinka, Nagy Robi csak 3. volt, Ferjan a fű mellett utolsóként húzta a gázt. Topinka többször megpróbálta megelőzni Rempalát, de végül másodikként ért célba, a negyedik helyen motorozó Fery többször veszélyeztette Nagy 3. helyét. A magyar salakszóró a startot rontotta el. Így 8 pontot könyvelhetett el eddig Topinkához hasonlóan.
A 15. futam startja előtt Piros sisakban Jirout, kékben Bajerski, fehérben Swist, és sárgában Kasper gördült ki a salakra. A startgép szelleme ismét megmutatta magát, csak a második próbálkozásra sikerült elindulniuk a versenyzőknek. Ekkor Swist és Kasper vezette a versenyt. Meg is látszott a küzdelmen, hogy mindketten a vezető pozíció megtartására tettek kísérletet. Erre a rajt után az utóbbinak nagyobb esélye volt. Óriási lökdösődés volt a kanyar bemenetnél. A cseh kívülről próbálta megkerülni a belül motorozó ellenfeleit. Belül Jirout húzta a gázt, mellette Swist, és csak mögöttük a belső íven szórta a salakport Bajerski. A túlsó egyenesben a csatározás folytatódott. Kasper és Swist között száguldott Jirout. Az egyenes végén Kaspernek volt a legnagyobb helye befordulni, így ő kívülről az élre tört, mellette a honfitársa Jirout ráborította motorját Swistre, igy a lengyel gázelvételre kényszerült. Bajerski csak hátulról szemlélhette az eseményeket. Jiroutot nagyon támadta Swist. De végül nem változott a sorrend. A két cseh fiú haladt át elsőként a célvonalon, ezt követően Swist, és kissé lemaradva Bajerski. Ez szintén egy emlékezetes futam volt. Kasper 11 pontossá, Jirout és Swist 9-9 pontossá vált.
A 16. futam indulói belülről: Drabik, Wiltshire,Dobrucki, Tihanyi. A start utáni tülekedésből a két lengyel jött ki győztesen, közöttük fordult Wiltshire, végül Subi a palánkhoz közel fordította vasparipáját. Az egyenesben Dobrucki vezetett, -aki eddig még csak egyetlen pontot gyűjtött-, őt követte honfitársa Drabik, 3. Wiltshire volt, és a rontott startjának következményeként Tihanyi a negyedik helyen ment, de tapadt az előtte motorozóra. A német licences ausztrál a kanyarokban kisodródott, mintegy helyett hagyva a magyarnak, de nem sikerült Tihanyinak bebújnia mellé. A sorrend a befutóig nem változott. Dobrucki kivívta a lengyel szurkolók elismerését. A mindent eldöntő utolsó etap előtt újra munkagépek és a locsolókocsi vette át a salakszórók helyét. A szünetben kifújtuk magunkat, és készültünk a további nagy csatározásokra. Az állás ekkor a következőképpen alakult:

1. Antonin Kasper 11 pont
2. Roman Povazny 9 pont
2. Piotr Swist 9 pont
2. Marian Jirout 9 pont
5. Tomas Topinka 8 pont
5. Nagy Róbert 8 pont
7. Tihanyi Sándor 6 pont
7. Slawomir Drabik 6 pont
7. Adam Fajfer 6 pont
10. Matej Ferjan 5 pont
10. Todd Wiltshire 5 pont
10.Jacek Rempala 5 pont
13. Rafal Dobrucki 4 pont
13. Andrea Maida 4 pont
15. Tomasz Bajerski 2 pont
16. Roman Jankowsky 0 pont

Ekkor még teljes mértékben nyílt volt a verseny. Még sok-sok salakszemcsét hoz-visz a szél, amíg kiderül, hogy ki nyeri ezt a rangos versenyt. A jelenlegi sorrend szerint a 2. helyen 3 versenyző állt. A tét nagy, a dobogó legfelső fokán álló motoros elmondhatja magáról, hogy Európa legjobb salakmotorosa, Ő és 2. helyezett a következő évi Grand-prix sorozatba kvalifikálja magát egyenes ágon, a 3. helytől a 7. helyig a Grand-prix Challenge-be jutnak a vaspapucsosok. A verseny előtti jósolgatások hangosak voltak a lengyelektől, ők azok akiket mindig számításba kell venni esély-latolgatásnál. A polákok rosszul kezdtek, de később feljavultak.
A 17.futamban pirossal Povazny, kékkel Rempala, fehérrel Tihanyi Sanyi, sárgával Swist várta a start-szalag felcsapódását. A pontok alapján Povazny és Swist volt az esélyes. A szemünk szivárványt látott egy pillanatra, amikor Tihanyi remekül elkapta a start pillanatát, és ő fordult elsőnek, Povazny és Rempala egymás mellett fordította rá a motorját a kanyarra, Swist külső íven utolsónak szórta a salakot. Ő is keményen húzta a gázt, egyáltalán nem maradt le a többiektől. Az egész futam folyamán csatázott Povazny és Rempala, így előnyhöz jutott Subi és magabiztosan vezetett. A lengyel, az utolsó helyen a végsőkig próbált az előtte motorozók elé kerülni. A futamot látványos motorozással Tihanyi Sándor nyerte, tapsvihar tombolt lelátón, dudák hangjaival fűszerezve. Óriási élmény volt ezt átélni. Emellett eltörpült, de az érdemeiből semmit nem veszít hogy a 2. helyért nagy csata dúlt még a célegyenesben is, végül Rempala ért be hamarabb egy gondolatnyival. Rosszul startolt Swist, ennek köszönhetően ő haladt át utolsóként a célvonalon. A futam előtt néhány szurkolótárssal azon elmélkedtünk, hogy az előző, könnyebbnek ítélt futamát az utolsó helyen fejezte be a magyar fiú, akkor itt még nehezebb dolga lesz, és nem sok esélyt láttunk arra, hogy az élen végezzen, de szerencsére csalt a megérző képességünk és a legjobb eredmény született. Nagyon értékes pontokat szerzett, így 8 ponttal zárta az alapversenyt. Rempala rosszul kezdett, de erős javulás következett ezután, esetleg egy jó motorbeállításnak köszönhetően. Swistnél fordított tendencia történt, ő a verseny elején gyűjtötte szorgalmasan a pontokat, később leeresztett, mint egy defektnél a gumi. A futamgyőztes láthatóan nagyon örült győzelmének, tett egy tiszteletkört egy kerekezésekkel tarkítva, mintegy megköszönve a bíztatást, édesapja is tapsolhatott a startvonalnál, mert ő start-marshallként töltött be tisztséget ezen az Európa-döntőn. Ezzel a helyezéssel még nem volt Subi biztos továbbjutó, de bizakodva vártuk az alapfutamok végkimenetelét.
A 18.futamban pirossal indult Drabik, kékkel Ferjan, fehérrel Maida, sárgával Jirout. A szalag felcsapódása után a résztvevők megtettek másfél kört, majd hirtelen –külső szemlélő szemével nézve- látható ok nélkül a kanyarbírók benyújtották a futam leállítását jelző piros zászlót. Mind a négy versenyző értetlenül emelte fel a kezét, és kérdően nézett a vezetőbíróra, vélhetően egyik versenyző sem értette a futam leállítás okát. Mintha a vaspapucsosok sportágat váltottak volna néhány pillanatra és ping-pong meccset néznének úgy csóválták a fejüket, ezzel kimutatva nem tetszésüket. Ebben Drabik kimagaslott, mivel ő vezetett. A szurkolók hangosan találgatták, hogy mi történhetett. Talán Drabik és Ferjan szabálytalanul zavarták egymást a startól számított 30 méteren belül, és ezt látta a bíró túl keménynek. Talán ő motorozott rögtön rá Ferjanra, ezzel hátráltatta a szlovént, de nem lett megnevezve senki a futam leállításának okozójaként. Kis idő elteltével a bemondó közölte a bírói döntést, és mind a négy versenyző odaállhatott a futamismétléshez. A megismételt start szabályos volt. Drabik fordult elsőnek a belső íven, Ferjan mellette, kívül szépen eljött a cseh Jirout, Maida utolsóként salakport szívott a többiek jóvoltából. A túlsó egyenesben nagy csata volt Drabik és Jirout között, egymás mellett száguldottak. A kanyarban Drabik vezetett, de Jirout továbbra is kereste a helyet az előzésre, Ferjan és Maida hátulról követte az eseményeket. Jirout oroszlánként küzdött, többszöri kísérletet tett az első hely megszerzésére, de végül másodikként ért célba. Maida igyekezett Ferjan után ,de a kicsinyke távolság a futam leintéséig megmaradt. Drabik ezzel a helyezésével 9 ponttal állt holtversenyben Swistel, bár az utóbbinak még hátra volt egy futama. Jirout ekkor még nem örülhetett, hiszen nagy volt a holtverseny kialakulásának esélye.
A 19. futamban pirossal Bajerski, kékkel Fajfer, fehérrel Nagy, és sárgával Wiltshire dúrhatott magának egy jó nyomot a starthelyen. Ez a küzdelem újra startgép hibával kezdődött, ezután a vaspapucsosok tettek egy kitérőt a depó felé. Ekkor feldühödött a közönség, hiszen a feszültség és az izgalom mindenkiben a tetőfokon volt. A holland vezetőbíró állt a kiabálások kereszttűzében, holott ehhez a technikának van igazán köze, nem neki. A második futamindítási kísérlet már sikerült. Középről Fajfer és Nagy Robi az élre tört, ők fordultak elsőnek, utánuk kívül Wiltshire, belül Bajerski húzta a gázt. A túlsó egyenesben csatázott Nagy és Fajfer, a kanyarban a lengyel egy kis előnyt szerzett, de Robi továbbra is támadta és tapadt rá félelmet nem ismerve. Wiltshire végig ott dübörgött mögöttük, az utolsó helyen Bajerski motorozott. Az utolsó körben is próbálkozott a magyar, de végül második lett. Hiába tett meg mindent Robi, hogy megszerezze a győzelmet, nem jött össze neki, így lemaradt a különfutamról, amit Jirouttal vívhatott volna az ezüstéremért és a jövő évi Grand-prixba jutásért, de biztos továbbjutónak érezhette magát és készülhetett egy különfutamra 10 pontosként. Wiltshire egy éve tért vissza a salakpályákra egy komoly sérülésből felépülve, de látványos motorozását megcsodálhattuk, ő 5 ponttal búcsúzott a közönségtől. Fajfer 9 ponttal zárt, ekkor már rajta kívül 3 versenyzőnek volt 9 pontja.
A 20. futamban Piros sisakszínt Kasper kapott, kéket Jankowsky, fehéret Topinka, sárgát Dobrucki. Két cseh, két lengyel, mint egy páros versenyen. Jankowsky hosszasan készülődött a startra, hiszen pont nélkül befejezni a versenyt szégyen, de 40 éves koron túl Európa legjobb versenyzőihez tartozni dicsőség. A startszalag felcsapódását követően a két cseh össze akart zárni Jankowsky előtt, Topinka keményen a lengyel motoros elé tette gépét és Kasper is befelé indult a fű melletti szegélytől. E manőver következményeként Jankowsky és Topinka összeakadt, és a cseh a földön kötött ki. Erőteljes ütés kapott a gyomrába. Éppen néhány perccel ezelőtt azon tűnődtünk, hogy milyen sportszerű ez a nívós viadal, bukás nincs, mindenki a szabályosság keretein belül próbál jó pozíciót megszerezni. Pedig igen erőteljes, kemény lökdösődések voltak a start utáni kanyarban és eddig senki sem ismerkedett meg közelebbről a barna salakkal. A vezetőbíró jelt adott a futam leállítására. Topinkát a földön fekve ápolták. Az orvosok a verseny alatt bent voltak a pálya közepén és a bukás után azonnal oda tudtak menni a bukott versenyzőhöz. A bíró nem állapított meg vétkest, és visszarendelte az új starthoz mind a négy versenyzőt. Kasper, Jankowsky, és Dobrucki már ott is volt a startszalagnál. Topinka a bukás után összeszedte magát és gurult a salakra a depóból. A pályán volt, ekkor közölték, hogy a 2 perc letelt, emiatt kizárásra került a versenyző. A startmarshall felmutatta határozottan a kizárást jelző jelet, a pontszerzésre vágyó titán ezzel nem törődve ment a start felé, odaért a szalaghoz, a startbíró -munkáját végezve- erőteljesen elküldte. Gondolom mondhatott is egy-két keresetlen szót a sisakja alól szegény, de ezt a motorok hangja miatt senki sem hallotta. Ilyen a motoros sors, motoron ülve más jelrendszert kell használni. Visszament a depóhoz és tiltakozásának kifejezésére levette a bukósisakját és odatette a kanyarban a salakra. Ezután gyalogosan próbálta meggyőzni a vezetőbírót, hogy ő neki startolnia kell, a bírók közbenjárása kellett, hogy megnyugtassák a bírói toronynál. A lelátón is nagy volt az izgalom. A szituáció vitatható volt. Bukott a vaspapucsos, ezért érthető, hogy neki több időt vesz igénybe a készülődés. Lehet, hogy szándékosan indította az időt a bíró hamarabb, hogy ne érjen oda a versenyző. De, akkor miért nem zárta ki vétkesként a bukás miatt? Vagy ő is idegesebb volt a sok startgép hiba miatt és rájött hogy rosszul döntött a bukásnál? A felbőszült szurkolósereg négy vaspapucsost szeretett volna látni a pályán. Igen, eddig megszoktuk, hogy minden futamban négy versenyző áll a startnál. Kellemesebb lett volna négy motoros küzdelmét csodálni. A cseh fiút sajnáltam, elszálltak az esélyei, ekkor már 8 pontja volt, ha csak egyetlen pontot gyűjtött volna, akkor indulhatott volna a továbbjutásért rendezett futamban és ha élen várta volna a kockás zászlót, még a győzelemért is „túlórázhatott” volna négy kör erejéig. De a sportban nincs ha.. A pályát futamképessé tették. A megismételt startnál Jankowsky a zöld lámpa kigyulladása után hozzáért a szalaghoz, őt is kizárták a futamból, így 5 „karikás” olimpikonná vált. Ezen a bírói döntésen nem volt mit vitatni. A versenyző is tudta ezt és ellenállás nélkül búcsúzott el ettől a rangos versenytől. Végül két salakszóró vágott neki a négy körnek. A start után elsőnek Dobrucki fordult és mellette Kasper, aki már tudta, hogy ha beér a célba, akkor Európa legjobb versenyzője. Maga elé engedte Kasper Dobruckit. A futamot végig a lengyel motoros vezette, ellenfele hagyta őt, nem akart előzni. Az aranyérmes sokszor ment egy keréken és egyszer-egyszer a lengyel is felkapta első kerekét. Már az első kanyarban is szabad utat hagyott neki. Látszódott, hogy a versenyzők nem versenyeznek, hanem örömmotoroznak. A győztes a célba is egy keréken érkezett, ezután még tett egy tiszteletkört szintén úgy, hogy az első kerék a magasban volt és megköszönte a bíztatást. Megérdemelten nyert Antonin Kasper, szépen motorozott egész verseny alatt. Az ünnep percei voltak ezek, nekik a eredmények miatt, nekünk szurkolóknak az élmény miatt amit kaptunk ettől a versenytől.
A 20.futam nagyon megdolgoztatta a vezetőbírót, több dolga volt, mint a verseny egésze alatt és még néhány versenyző külön futam elé nézett. Úgy alakult az állás, hogy két külön-futamra is várhattunk.

A verseny állása a 20. futam után:
1. Antonin Kasper (Csehország) 13 pont
2. Marian Jirout (Csehország) 11 pont
3. Roman Povazny (Oroszország) 10 pont
3. Nagy Róbert (Magyarország) 10 pont
5. Slawomir Drabik (Lengyelország) 9 pont
5. Piotr Swist (Lengyelország) 9 pont
5. Adam Fajfer (Lengyelország) 9 pont
5. Tihanyi Sándor (Magyarország) 9 pont
9. Tomas Topinka (Csehország) 8 pont
10.Rafal Dobrucki (Lengyelroszág) 7 pont
10. Jacek Rempala (Lengyelország) 7 pont
12. Matej Ferjan (Szlovénia) 6 pont
12. Todd Wiltshire (Németország) 6 pont
14. Andrea Maida (Olaszország) 4 pont
15. Tomasz Bajerski (Lengyelország) 2 pont
16. Roman Jankowsky(Lengyelország) 0 pont

Egy futamra való versenyző alkotta a 9 pontosok táborát. (Tihanyi, Drabik, Fajfer, Swist). Nekik külön-futamot kellett vívniuk, melynek a tétje a Grand-prix Challenge-be jutás volt, ahol ki lehet harcolni a jövő évi Grand-prix szereplést, a futam 3.helyezettje csak abban bízhat, hogy valaki feladja a versenyt és ő előlép tartaléksorból főversenyzővé. Akit utoljára int le a kockás zászló, az búcsúzhat a Gp-s álmoktól. A 21. futam másik célja, hogy kiderüljön melyik titán hányadik helyen zárja Európa legjobbjainak küzdelmét. Az 5.-8. hely sorsa várt eldöntésre. Az nézők bonusz-futamoknak örülhettek, nem is egy hanem két ráadás futamot csodálhattunk végig.
A 21.futam résztvevői voltak: pirossal Swist, kékkel Fajfer, fehérrel Tihanyi Sanyi, sárgával Drabik. Nagy kihívás elé állt a magyar versenyző, három lengyellel kellett megküzdenie. A start után elsőnek kívül Drabik törte be a motorját, belül Fajfer fordult másodikként, Subi –a magyar szurkolók nagy bánatára- csak harmadik volt a kanyar bejáratánál, utolsóként Swist szórta a salakot. Az túlsó egyenesben biztosan vezetett Drabik, második volt nem sokkal lemaradva honfitársa Fajfer, és őt erőteljesen támadta Tihanyi, Swist utolsóként is keményen húzta a gázkart. A harmadik körben Tihanyi a túlsó egyenesben Fajfer mellé ért, és a lengyel erőteljesen -lábát használva- akadályozta és arrébb nyomta Tihanyit. A szabálytalankodó karatésnak képzelte magát, mert a salakmotor sportban ilyen dúrva rúgás nem engedélyezett. Ennek következtében sem változott a sorrend. Lefutották a négy kört, de Fajfer hiába másodikként száguldott át a célvonalon, a vezetőbíró kizárással ajándékozta meg szabálytalankodásáért. A bírói döntés kihirdetése után a lengyel begurult a depóba, tudta, hogy nem volt sportszerű, veszélyesen motorozott. A futam győztes senkitől sem zavartatva motorozott az élen a mögöttük lévők el voltak foglalva egymással. Így Drabik az 5. helyen fejezte be ezt a csodálatos sporteseményt. Subi borzasztóan örült helyezésének, készülhetett a Challenge-re, ahonnan esélye van bejutni a világ legjobb vaspapucsosai közé. Swist ezt a versenyt tartaléksorban várhatja. Ő a verseny végére fáradt el, kezdetben nagyon magabiztosnak tűnt.
Az utolsó futam következett. Melyben már csak a helyezések eldöntéséért motoroztak a salakszórók. Óriási élmény lenne az eredményhirdetésnél magyar versenyzőt látni a dobogón. Az orosz Povazny indult belülről, és Nagy Robi kívülről a palánk mellől. A start után már rögtön elment belül Povazny, de Robi nem adta fel, tapadt az oroszra. A sorrend maradt leintésig. Povazny szép motorozással megnyerte a futamot, így bronzéremes lett. Nagy Robi második helye az összesített állásban a rangos negyedik helyet jelentette. Lemaradt a dobogóról, de egyáltalán nem volt elkeseredve, épp ellenkezőleg, nagyon örült. A verseny előtt a szakértők Tihanyit tartották esélyesebbnek, úgy gondolták, hogy ő előrébb fog végezni, de a lényeg, hogy mindketten bejutottak a jövő évi GP-„előszobájába”.
A sok-sok izgalom után a pihentető eredményhirdetés következett. Sajnos nem tudtunk közelebb kerülni a dobogóhoz, így a helyünkről voltunk kénytelenek végig nézni a díjátadást. A dobogó legfelső fokán Kasper, a második fokán Jirout, a pódium harmadik fokán Povazny fogadta a gratulációkat. A két cseh versenyző megérdemelten szerezte meg a jövő évi Gp indulási jogát. A gratulációk után a cseh himnusz csendült fel, eközben felhúzták a túlsó egyenesben a zászlókat. A pezsgőzés volt a finálé a győzteseknek, ebből senki nem maradt ki, aki a pódium környékén volt.
Csodálatos sportélmény volt ez a verseny nekünk szurkolóknak, sportszerű, balesetmentes küzdelmeket láthattunk, minden versenyző kihozta magából a legjobbat. Mindkét magyar vaspapucsos kihasználta a hazai pálya előnyét és továbbjutott.
Az ünneplés után visszaindultunk autónkhoz. Egész úton Gyula felé a küzdelmekről beszélgettünk. Ez volt az a verseny, ahol megfertőzött ez a gyönyörű sportág, és itt váltam örök rabjává. Ez az élmény sok-sok év múlva is emlékezetemben lesz.

Tudom, hogy sok-sok ezer salakmotor rajongó szívében fészkelnek ehhez hasonló élmények, amelyek a debreceni salakozás megszűnésével nem gyarapodhatnának tovább. Szomorúan hallom a debreceni pályáról szóló híreket, jelenleg sajnos csak reménykedni tudunk, hogy fogunk még hangosan szurkolni a mienknek Európa- és Világbajnoki versenyeken."